Egy kis különvélemény lesz, nem mozis, de a tévézéshez közel áll.
Kedves Nagymúltú és Vasmarkú Kolosi Péter!
Maga a médiahatalom egyik legmeghatározóbb személye ebben az országban , még ha neve kevesebbszer is
hangzik el, mint bármelyik politikusunkké mostanában. Csatornáját, az RTL Klubot (beleértve az az összes alcsatornát) évek óta tökéletes formában tudja egységes és megrendíthetetlen uralma alá söpörni, irányítva ezzel a sajtó és a fogyasztók véleményét, befolyásolva ezzel az itthoni médiakörnyezetet. Ebben szerintem semmi meglepő nincs. Csupán csak azért írtam le, hogy ha ezt elfelejtette volna az igazgató úr.
Aztán gondolkodtam, hogy ezzel valószínűleg tökéletesen tisztában van. Tudja, mert felhasználja az összes létező, népbutító, a valóságtól Makó-Jeruzsálem távolságban lévő showműsorát arra, hogy az emberek mindennapi témáit elterelje az igazi társadalmi problémáink és kérdéseink körül! Még ha nem is tud róla.
A fiatalok egy része a maga Való Világából szocializálódik, most már a hatodik szériánál tartva. Tízforintos embereket válogattak be anélkül, hogy a nézőnek legalább a látszata fent legyen arra, hogy Ön, készséges és semleges programigazgatóként engedélyezze, hogy kik kerülhessenek a pajtába. Igen, pajtába, mert állatias ösztönű amatőrszínészek garmadáját sikerült összeválogatni. Szemrebbenés nélkül a társadalom leglecsúszottabb, erkölcstelen szélsőségeit sikerült beleerőltetni jópénzért a tévékamerák közé. És tudja, hogy mi ebben a borzalmas? Hogy ezek az emberek még egy jófajta műbalhéra sem képesek. Ülök a tévé előtt és azon gondolkodom, hogy maga ezt képes végignézni? Nem unalmas, nem fáj, nem rossz? Nekem a pofámról lesül a bőr, amikor a vasmágnes "Aurelio" és "Teó" közösködik az ágyban interneten, majd a weboldalak, lájkgyűjtős blogok és a FaceBook felülete ennek a két förmedvénynek a videójával van tele. De higgye el nekem, szánalmas az egész. Nyugodtan jöhetne azzal az érvvel, hogy "ha nem tetszik a műsora, ne nézze". Ilyet manapság meg lehet próbálni, de a tartalmat nem lehet kikerülni.
Lehet, hogy én vagyok ennyire rosszindulatú és lehet, hogy csak azért tűzte műsorára újra ezt, hogy az 
egyszeri magyar ember el tudja mondani minden este a ValóVilág után; "de jó, hogy nem ilyen vagyok, mint ezek". Csak tudja: nem mindenkinél ez a helyzet. Fiatalok tízezrei ülnek a tévé elé a maga "szennyét" nézni és bárcsak annyi lenne a megoldás, hogy elkapcsoljuk a távirányítót és nem nézzük! Ír róluk a búlvársajtó, beszélnek róla az emberek és persze valamelyik pajtalakóról mindig kiderül, hogy pénzért árulta a testét, vagy hasonló, bájos és erkölcsös dolgok részese volt, amit a műsor kedvéért előzetesen bevállalt az illető. Amikor bárkit megkérdezek ebben az országban, hogy te láttad-e ezt vagy azt a részt, nagyrészt azt hallom, hogy "csak egy pillanatot láttam belőle", vagy hogy "sose nézem, na de ez a VV Gizike...". Tudja, ebben van a nagy hatalom. Nem hibáztatom azért, mert nem közérdeket képvisel, de magát hibáztatom, mert ezt a fiatalok természetesnek, követendő "celebpéldának" tekintik. Ebben magának- kedves programigazgató úr-, borzasztó nagy felelőssége van.
Nem megoldás az sem, ha elkapcsoljuk a tévét, vagy letiltjuk a maga által készített, látenshírességeket generált tartalmakat. Maga, a médiabefolyásolás eszközével mindent elfoglalt és szabad utat nyert az a fajta szenny, amit képvisel. Mi lesz majd akkor, amikor ezek a fiatalok felnőnek? Maga mennyire érzi a felelősségét ebben az ügyben?
Elöljáróban annyit engedjetek meg, hogy kijelentsem: rég nem találkoztam ilyen suttyó közönséggel, mint ami csütörtök este volt jellemző a moziteremben. Előbújtak a plázabuckalakók és valami oltári nagy parasztviselkedésről tettek tanúbizonyságot. A csámcsogás és a székem rugdosása felüdülés volt ahhoz képest, mint amilyen hangosan beszéltek a hátam mögött. Nem volt a filmnek olyan jelenete, amihez nem lett volna valamilyen megjegyzésük hangosan, a közel 2 órás mozit sikeresen végigpofázták. Még szerencse, hogy az utolsó 20 percben női segítséggel (milyen szégyenletes ez egy férfi számára! :) ) befogták.
A film tökéletesen végigmegy az eddigi NFS-játékok stílusain: a Carbon-tól a Rivals-ig mindenből kapunk bőven, ami a szériát jellemzi, így nem lehet belekötni a film "adaptációs" technikájába. Nagy élmény volt 3D-ben átélni az utcai illegális versenyeket a vásznon is. A kocsik szépek, sokszor jól jött ki a képből a térhatás, ezzel abszolút növelte az élményt. Kardinális kérdés volt, hogy az autók törni fognak-e: és igen! Voltak jelenetek, ahol tropára vágták a járgányokat és nem hódoltak be a szerpentinről lepattanó autó "csodájának", mint ahogy az jellemző a játékra. Az autók éltek, semmilyen speciális "mögémontázsolós" képet nem fedeztem fel, így az egész igazinak hatott, komoly kaszkadőri munkával egyetemben. Ez az, ami miatt érdemes rávennünk magunkat a filmre, mert meg fogunk döbbenni, milyen jól néz ki, ha valami igényes és hű egy szériához.
Valamilyen szinten az is, de nem tudtam rá haragudni, mert a várható eseményeken átlendített a hangulat, ami igazán megragadhatja az embert. Senki nem brillírozik kimondottan, Aaron Paultól láttunk ennél sokkal jobb szereplést is (még mindig Jesse marad és nem vedli le holmi Nissan-lakatosként), de a szövegek és a karakterek is elég gyenge lábakon lógtak és ebből komolyabb drámát nem is tudott volna kihozni. Sajnáltam, hogy a történetben semmi új, vagy nagyon meglepő nem volt, de mint mondtam: nem voltam csalódott, mert az elvárásaim nem voltak magasak, tudtam, hogy mire számíthatok. 